2011. március 31.
Yo, también – színes, spanyol dráma. 2009.
Rendezte: Álvaro Pastor, Antonio Naharro
Szereplők: Pablo Pineda (Daniel), Lola Duenas (Laura), Isabel García Lorca (M Ángeles), Antonio Naharro (Santi), Joaquín Perles (Pepe)
Nem mindennapi, csodálatosan érzékeny spanyol szerelmi történet. A nő szociális munkás, a férfi most szerzett diplomát és Down-kóros. A friss diplomás, 34 éves Daniel egy segélyszervezetnél kezd el dolgozni. Itt ismerkedik meg Laurával, a közvetlen nővel. A férfi azonnal beleszeret, de milyen esélye lehet vonzalma beteljesedésének? Egyre több időt töltenek együtt, kapcsolatuk barátsággá mélyül, és Laura olyan őszinteséget, tiszta érzelmeket és megbecsülést kap, amit addig talán soha senkitől. Ám a férfit félti családja a csalódástól.
A Sundance Filmfesztiválon a zsűri nagydíjára jelölt film hatalmas adag érzékenységgel és humorral, de legfőképp oldott természetességgel mutatja be a Down-kórosok világát. A Daniel szerepét alakító Pablo Pineda az első Down-kóros, aki diplomát szerzett. Színészi alakítása érett, finom, szellemes. Laurát Lola Duenas kelti életre, aki Pedro Almodóvar Volver című filmjében és a Belső tengerben alakított maradandót. A kapcsolat történetének egyik színhelye a Down-kórosok intézetében zajló táncműhely, mely élénken tükrözi a lélek mélyén élő vágyat a szépség megélése iránt, az egységesítő látszat mögött rejtőző tehetséget és a szerelem keltette tomboló érzelmeket. Minden mesterkéltség nélkül, lecsupaszítva, egyszerűen.
2011. március 9.
Előadók: Nyíriné Godó Andrea és Nagyné Balogh Rita gyógypedagógusok
Ízelítő a témákból:
Milyen esetekben érdemes a szakemberhez fordulni?
2010. január 17.
Előadó: Bódi Istvánné gyógypedagógus
Ízelítő a témákból:
Gyakran halljuk és tapasztaljuk, hogy a mai diákok körében nem igazán "sikk" a tanulás.
Sokan úgy vélik, hogy egyre nehezebb gyermekeink, tanulóink tanuláshoz való viszonyát befolyásolni. Sokan az okokat külső tényezőkben keresik. De vajon meghatározó szerepe van a környezeti tényezőknek, vagy ez csak a látszat és mégiscsak erőteljesebben hat a belső késztetés hiánya?
A legújabb kutatások a következő tanulási motívumok kapcsolatait vizsgálták:
Az előadás alaposan körüljárta a tanulási motiváció teljes körét, kiegészítve a vizsgálathoz, felmérésekhez alkalmazható kérdőívekkel és elemzési szempontokkal.
2010. december 13.
Négy vak ember története Juraj Lehotsky Cannes-i díjnyertes alkotása.
Az első történet Peteré, a középkorú zenetanáré, aki vak és gyengén látó gyerekeknek tanít zenét. Feleségével nyugodtan éldegélnek, a lakásukban rend van és tisztaság, teljesen átlagos párnak látszanak, csak az tűnik fel, hogy nem kapcsolják fel a villanyt, ha besötétedik.
A második történet hőse egy olyan vak férfi, Miro, aki történetesen még roma is és nagyon szegény, de úgy dönt, hogy csak azért is küzdeni fog a szerelemért.
Elena, a harmadik főszereplő éppen kisbabát vár, boldogan és meghatottan készül rá, de tart is tőle nagyon, aggódik, mi lesz, ha nem lesz egészséges a gyereke. Egy műanyag babán gyakorol, mosdatja, öltözteti és szinte átlényegül a boldogságtól már attól is, ha az utcán egy óvodáscsoport halad el mellette.
A film negyedik főhőse a gyönyörű kamaszlány, aki új iskolába megy és az ezzel kapcsolatos érzéseit chaten önti ki egy ismeretlen srácnak, aki tetszik neki, de akinek nem árulja el, hogy vak.
Színes, magyarul beszélő, szlovák dokumentumfilm, 74 perc, 2007
2010. november 17.
Témák:
2010. szeptember 20.
2010. június 30 – július 2.
2010. június 28–30.
Előadók:
Az előadás témáiból:
2010. május 19.
A rendezvény témája: Fejlesztő eszközök, játékok készítése a kognitív funkciók / megismerő tevékenységek fejlesztése” című műhelymunka
A foglalkozás előtt kivetítőn eszközkiállítás jelent meg a képsorokon. A program bevezetőjében ötletbörze keretében gyűjtöttük össze a kognitív funkciók fő fejlesztési területeit, rövid elméleti áttekintést tartottunk a témában (fogalmak, a folyamat részei, szakirodalmi ajánlás, egyéni gondolkodásmód/ menet). Majd szó esett a fejlesztőjátékok, eszközök alkalmazásáról a tanulási-tanítási folyamatban. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez, differenciált feladatadáshoz nyomtatott és elektronikus (CD) formában ötleteket, tevékenységjavaslatokat és játékos gyakorlatokat ajánlottunk elvitelre módszertani segédanyagként a vendég pedagógusoknak. Ezután a műhelymunkában elkészítendő eszközök kerültek bemutatásra, az elkészítés technikája, használatuk, fejlesztőhatásuk, a játékok fokozatai, méretei kaptak említést. Csoportban folyt a munka. Az asztaloknál iskolánk pedagógusai segítették a vendégeket. Az elkészült eszközöket természetesen mindenki magával vihette.
2010. május 17.
Valahol Észak-Franciaországban egy vidéki út mentén él két szomszéd. Egy gazda és egy irodista. Utálják egymást és életük másból sem áll, mint egymás bosszantásából. Aztán egyszer, egy tettlegességig fajuló összezördülés folyamán rájuk borul egy traktor, s kórházba kerülnek. Az eredmény: mindketten nyaktól lefelé megbénultan, tolószékbe kényszerülnek. Sikertelen öngyilkossági kísérleteik után egymástól függetlenül elhatározzák, hogy személyes zarándoklatba fognak, s bár a sors úgy hozza, hogy a legkevésbé sem keresik egymás társaságát, útjuk során ismét ©szomszédok© lesznek ...
Fekete–fehér, feliratos, francia–belga vígjáték, 92 perc, 2004
2010. április 28.
A többségi pedagógusok számára mindig nehézséget okoz a szakértői vélemények értelmezése. Ebben szerettünk volna segítséget nyújtani számukra.
A műhelymunkát, Vámos Éva, az Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának igazgatója rövid elméleti bevezetője előzte meg. A foglalkozáson különböző fogyatékossági típusú tanulók szakértői véleményét dolgoztuk fel csoportmunkában. Kiemeltük a legfontosabb tartalmi részeket, az ellátás törvényi hátterét. Áttekintettük az SNI tanulók ellátásának módjait: „ kinek, mi és mikor” jár pedagógiai többletszolgáltatások terén. Felhívtuk a többségi intézményben dolgozó kollégák figyelmét arra, hogy számukra a szakértői vélemény legfontosabb része a fejlesztési területeket kijelölő fejezet, hiszen ezek mutatják meg munkájuk alapját, a tanuló individualizált fejlesztésének irányát.
2010. április 26.
Tapasztalatcsere, intézménylátogatás a jutai általános iskolában.
2010. március 30.
Képzők képzése: intézményünkből 4 kollégánk vett részt Pilisborosjenőn az EDUCATIO Kft. "Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése a középfokú intézményekben: A prevenció lehetőségei a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére és az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére" című képzésén.
A tanfolyam, illetve a pedagógusok továbbképzése remélhetőleg megoldást fog mutatni a középfokú intézményekben jelentkező problémákra.
2010. március 19–20.
A tapasztalatcserén tájékoztató hangzott el a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program iskolamodellről, melynek létrejöttében jelentős szerepet játszott a reformpedagógia elemeinek magyar gyakorlatba ültetése. A gyermekek nyílt oktatás keretében, egyéni képességeik és fejlődési ütemük szerint haladhatnak. Az óralátogatásokat megbeszélések követték, ahol a látottakról, a tanulók értékeléséről, az intézmény mindennapi életéről, hagyományairól esett szó.
2010. március 18.
Az ukrán határnál vagyunk '97-ben egy kis faluban, egyik főhősünk Iván (Kádas József), egy jövedelmét olajcsempészettel kiegészítő autószerelő srác, a másik Eszter (Vass Teréz), Iván autista lánytestvére. Ketten próbálnak túlélni ezen az Isten háta mögötti helyen, ahol úgy tűnik, soha semmi nem fog jóra fordulni. És tényleg nem, Esztert megerőszakolják, beindul a nyomozás és Iván küzdelme azért, hogy csonka családjuk a felszínen maradjon valahogy a tragédia után is.
Hiába nyomasztó a történet, az elsőfilmes rendező biztos kézzel kerekít belőle élvezhető, megragadó filmet. Forgatókönyve szilárd lábakon áll, végig feszes a dramaturgia és nem csak a két főhős viszonyát bontja ki finom részletességgel, de a 90 perces játékidőbe egy hiteles szerelmi szál és pár olyan mellékszereplő is belefért, akik ugyan csak néhány ecsetvonással vannak felfestve, mégis abszolút tapinthatók. Vidéki magyar nyomor és mégsem: a rendező felvállaltan megidézi Terrence Malick Sivár vidék-ét, és igen, akár Dakotában is lehetnénk, mert Iván és Eszter drámája nem helyhez kötött, elég sok nyomorúságos porfészek van a Földön, ahova odaképzelhetjük őket.
Minden színész brillírozik, de Vass Teréz alakítását muszáj külön méltatni, mert neki volt a legnehezebb feladata azzal, hogy egy autista lány bőrébe bújva kellett figurát teremtenie; törött szárnyú kismadár, akinek teljesen el lehet veszni a tekintetében. És még a film vizuális része is klappol: a kamerakezelés elegáns, nem tolakodó (az operatőr Herbai Máté, aki A nyomozó-t is fényképezte), a narancsos színárnyalatok használata következetesen végigkíséri a történetet. A jó dramaturgiai érzék és vizuális ízlés találkozása leginkább a megerőszakolásnál érhető tetten, pont annyit és úgy látunk, hogy torokszorító, hatásos és mégsem túl hatásvadász a jelenet.
Jó volna, ha az Utolsó idők megtalálná a közönségét annak ellenére, hogy nem vígjáték és nincsenek benne sztárok. Mert értékes, szép film.
Utolsó idők
Rendező: Mátyássy Áron
Forgatókönyv: Mátyássy Áron
Operatőr: Herbai Máté
Szereplők: Kádas József, Vass Teréz, Földes Eszter, Kasvinszki Attila, Szalay Marianna, László Attila, Géczi Zoltán, Újvári Zoltán, Varga József, Czene Csaba, Csomós Mari, Lukáts Andor, Anger Zsolt, Rajkai Zoltán
40. Magyar Filmszemle, versenyfilm
színes, 90 perc
2010. február 24.
Az intézmény neve, melyet meglátogattunk: "Esély" Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó.
Elsősorban az autista csoportokban folyó munkára, ill. az utazó gyógypedagógia szolgálatra voltunk kíváncsiak. 15 autista. ill. autisztikus tüneteket mutató gyermekkel foglalkoznak 3 csoportban. Fejlesztésüket 9 felnőtt (5 pedagógus és 4 asszisztens) látja el. A csoportban történő munkát intézményünktől eltérő módon szervezik meg. Az önálló munkát a gyerekek nem a termükben végzik, hanem erre egy külön foglalkoztató áll rendelkezésre, melyet minden csoport használ. Számunkra nagyon érdekes volt, hogy az autista csoportokat meglátogathattuk foglalkozás közben is. Az utazó gyógypedagógiai szolgálat náluk másképp működik, mint a mi intézményünkben. A városban ők látják el a gyógytestnevelést is, így 1000 felett van azoknak a gyerekeknek, tanulóknak a száma, akivel utazó gyógypedagógusok foglalkoznak. Nagyon magas óraszámban látják el ezt a munkát. Van olyan kollágájuk, aki a kötelező óraszámát egy többségi intézményben tölti. Náluk már több éve működik a középfokon az utazó gyógypedagógiai szolgálat. Középfokon jellemző, hogy elsősorban nem a tanulót, hanem a pedagógust segítik meg.
2010. február 23.
A rendezvény témája: Érzelmi, szociális és értelmi gazdagítás szocioemocionális pedagógiai terápiával.
Előadók: Molnár Ágnes és Szűcs Péter Pálné gyógypedagógusok.
2010. február 22.
A Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány szervezésében "A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata" című képzésen vett részt 3 kollégánk.
2010. február 17.
A "21.századi közoktatás - fejlesztés, koordináció" TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt megvalósítója, az EDUCATIO Kft. És a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet TÁMOP 3.2.2. Hálózatkoordinációs Projektirodája műhelymunkát szervezett a TÁMOP 3.1.6. pályázatban nyertes régiós intézményeknek.
2010. február 15.
Intézményünkből 4 kollégánk vett részt Pilisborosjenőn az EDUCATIO Kft. "A tanórai differenciálás megvalósításának lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában" című képzésén.
2010. február 12–13.
Képzők képzése: intézményünkből 4 kollégánk vett részt Pilisborosjenőn az EDUCATIO Kft. "Kooperatív tanulási technikák alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában" című képzésén.
2010. február 5–6.
A belga Nic Balthazar filmjében olyan területre kalandozott, ahol nem sok filmkészítő, ám annál több rajongó fordult már meg: az on-line szerepjátékok világába. Ez az a terep, ahol a hétköznapok unalmától elszakadni vágyó publikum kiléphet a nézőtér homályából, és a (fiktív) világot jelentő deszkákon, szereplőként vehet részt a cselekmény alakításában.
Igazi bajnok, aki Carlite nevű állandó partnernőjével karöltve hódítja meg a játék egyre magasabb szintjeit. A BenX figuráját irányító Ben a valóságban viszont már korántsem mozog olyan otthonosan. A cybertér hőse a való életben egy szerencsétlen, magányos kamasz, aki képtelen kapcsolatot teremteni a külvilággal, vagy kiismerni annak szabályait. Környezete különböző nevekkel látja el Ben "különcségét": pszichológusok szerint autista, anyja szerint egyszerűen csak különleges, diáktársai szerint pedig egy lúzer, aki tökéletes alanya a kegyetlen tréfáknak. Ben e két világ közt ingázva igyekszik túlélni a mindennapokat, ám egy nap, amikor az aktuális iskolai megaláztatásáról készült videó felkerül az internetre, végleg felborul a féltve őrzött egyensúly.
A filmben végigvonuló kettősség, a szerep-, és az életjáték párhuzama.
A szerepjáték nem más, mint a valóság sematizált, annak rendszerhibáitól (előítélet, egyenlőtlenség) mentes, steril tükre; egy eszköz, melynek segítségével átláthatóbbá válik az Élet nevű szerepjáték is. Ben, ott, ahol a különböző álarcok nem vehetők fel egyetlen kattintással, képtelen más lenni, mint aki reggelente visszanéz rá a tükörből, és képtelen magát normálisnak hazudva beállni a sorba. A felnőtté válás legnehezebb lépésénél látszik megtorpanni, Ben azonban nem hagyja magát: Archlordbeli kardja helyett kamerával indul harcba, mely éppúgy lehet az igazság feltárásának, mint a hideg manipulációnak az eszköze.
(Részlet Harmath Eszter filmkritikájából)
2009. december 16.
A Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány szervezésében "A korai gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata" című képzésen vett részt 3 kollégánk.
2009. december 17.
Intézménylátogatás Budapesten a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthonában.
Az intézménybejárás után megnézhettük a fejlesztőszobákat, a tornatermet, az uszodát, a szaktantermeket. Kipróbálhattuk az optikai segédeszközöket is. Az intézmény eszközkölcsönzőt is működtet, ahonnan egy tanévre lehet kikölcsönözni a szükséges segédeszközöket.
2009. november 27.
Az euritmia egyfajta mozgásművészet. Maga a szó görög eredetű, jelentése jó, szép ritmus. Rudolf Steiner az 1910-es években indította útjára, s azóta művészeti, pedagógiai és gyógyító ága egyaránt termékeny. Főleg Nyugat-Európában, de az amerikai kontinensen is működnek 4 éves művészeti főiskolák, s az itt diplomázott euritmisták a művészeti munka mellett Waldorf-iskolákban tanítanak, ahol óvodától 12. osztályig szerepel a tantervben euritmia óra. Kórházakban, gyógypedagógiai intézetekben gyógyeuritmisták dolgoznak, akik az orvosokkal együttműködve számos betegséget képesek hatékonyan kezelni.
A ritmus lényege talán a mérleg működésével szemléltethető, mely a pólusok között ide-oda lengve az egyensúlyt keresi. Az egyensúly sohasem statikus – és ahogy a mérleg nyelvén is megfigyelhető – igen érzékeny a változásokra, s csak ritmikusan tartható fenn. Az életnek ezt a ritmikus egyensúlyát éljük meg egészségként.
Születésünktől fogva tér- és időbeli ritmusok alakulnak bennünk, a környezetünkkel való egyensúlyt keresve. A térben életünk két erőteljes pólus között pulzál: egyik oldalon a Föld nehézségi ereje: ahol minden anyagivá, súlyossá, mérhetővé válik, a másik oldalon pedig az az erő áll, mely felegyenesedésünket lehetővé teszi: a fény, a szellem szárnyalása, mely súlytalan és láthatatlan. E két, látszólag ellentétes erőt nekünk kell magunkban kibékítenünk és egyensúlyba hoznunk.
"Mindent mozgat a Nap, a csillag tőle táncol,
ha nem mozogsz te is, az egészből hiányzol."
Az egész világmindenséget ritmusok járják át. A csillagok, a Nap, a Föld, mind meghatározott törvények szerint mozognak a térben, s ez a Földön mint időbeli ritmus jelenik meg. Ilyen például a napszakok és az évszakok váltakozása, mely döntőleg meghatározza egész életünket. Számtalan vizsgálat igazolta, hogy e makrokozmikus ritmusok hogyan mutatkoznak meg a vér körforgásában, szerveink pulzálásában, működésében.
Ha nem mozdulsz, nem tartozol a világmindenséghez, mondja Angelius Silesius. Ha valamely két pólus között nem tudjuk fenntartani az egyensúlyt, megbetegszünk. Ezek lehetnek testi, lelki, vagy akár szellemi betegségek is.
Nagyon lényeges tehát, hogy a megfelelő dinamikus egyensúlyt, vagyis a ritmust gondozzuk, és a kisgyermeknél segítsük kialakulását is. Ez az egyik legfontosabb feladata az euritmiának, mely nem megszerkesztett, kigondolt mozdulatokkal dolgozik, hanem olyan fölénk rendelt mozgástörvényeket igyekszik megjeleníteni, melyek az egész teremtett világot áthatják, s az emberi organizmusban sűrűsödnek össze.
Az euritmia nem pusztán testgyakorlat, mint a torna, de nem is tánc. Persze mondhatná bárki, ez olyan mint egy tornagyakorlat, mozdulatok egymásutánját végezzük, mi a különbség? Ha megfigyeljük a kétféle mozzanatot: a torna egy automatizált, a külső forma felől az én felé törekvő mozdulat. Az euritmia éppen fordítva: énnel, lélekkel teli testi kifejezésformát öltő belső mozdulat. Ha kisgyermekeket látunk euritmiázni rögtön nyilvánvaló lesz, mennyire a belső tartalom igyekszik a test segítségével utat törni magának, mert a formailag tökéletlen mozdulatot is olyan erővel élik át, hogy kifejezővé válik. Az euritmia tehát arra törekszik, hogy egy-egy mozdulatban test, lélek, szellem egyaránt részt vegyen, s átélje az individuumot – mely eredeti értelmében oszthatatlant jelent –, a világmindenség és az ember egységét. Hogy az akarat, érzés, gondolat egymást átjárva harmonikus egyensúlyt alakíthasson ki bennünk. Ezért képes az euritmia túl intellektualizált, indulati kitörésektől terhes, testet kizsákmányoló világunkban - ahol a test-lélek-szellem egyensúlyát könnyen elveszíthetjük - eredményesen gyógyítani.
A teremtésben egyedül az ember kapta ajándékba azt a képességet, hogy ki tud fejezni minden benne tükröződő makrokozmikus ritmust, a legegyszerűbbet és a legbonyolultabbat egyaránt. Ez a beszéd képessége. A körülöttünk és bennünk lévő világot nem csak a beszéd gondolati tartalma képes feltárni, hanem maga a beszédképzés is egy csoda. A gégében és a toldalékcsőben számos parányi izmocska térben és időben összesűrítve hozza létre, teremti újra ezeket az örök érvényű ritmusokat. Így az ember nem csak része ennek a kozmikus együtthangzásnak, hanem önálló, teremtő lényként is megnyilatkozik benne: personare annyit jelent: keresztülhangzani.
Minden mozgásforma, ritmus, melyet testünk létre tud hozni a beszédszervekben is létrehozható, újrateremthető. A korai görög kultúrákban a beszédhangoknak külön neve és jelentése volt. Az ABC minden hangja egy-egy fogalmat fejezett ki az emberről: Alfa annyit jelentett, "a saját lélegzését érző", Béta olyasmit, mint "az ember a saját házában" (burkában, bőrében). Ezt tudva jobban megérthetjük, hogy ebben az időben egyes gyógyhelyeken kiegészítő terápiaként különböző hangzókat mondattak a pácienssel, vagy a páciensnek. A görög-latin kor fordulóján ez a tudás feledésbemerült. A nyelv egyre intellektuálisabbá lett, mindennapi beszédünkben is többnyire elvont fogalmakat használunk és nem képeket.
Az euritmia feladata, hogy gondozza a nyelv képekben való látásának képességét, s így könnyebben vezesse át a gyermeket egy-egy tárgyról alkotott képek sorozatán át az élő fogalmak kialakulásáig, megértéséig, kiszabadítva a gyermek testéből a hangzók ősképeit, s ezáltal megadva neki a kifejezés örömét. A felnőttnek pedig segítséget nyújt az euritmia ahhoz, hogy hogyan érti meg a nyelvet a gyermek.
Az euritmia gyakorlatilag láthatóvá teszi a beszédet úgy, hogy a beszédképzés parányi, de összetett mozgásait kibontja, s az egész test mozgásává nagyítja. Főleg a karok és a felső test képesek ezek kifejezésére. Így minden hangzónak van egy testtel kifejezhető alapmozdulata, mely nem önkényesen jött létre, hanem attól függően, hogy abban a hangzóban milyen képi tartalom sűrűsödött össze korábban, valamint milyenek a hang képzésének karakterjegyei.
Így például a magánhangzókat akadálytalanul árasztják ki a karok, ezek inkább a beszéd lelki tartalmát közvetítik, mint ahogy az egy hangból álló indulatszavak is többnyire magánhangzók: O, Á, U stb.
A mássalhangzók inkább a lélek külvilágra való reagálását tükrözik. Egy réshang folyamatos mozgású, pl.: "fff", míg egy zárhang egy erőteljesebb indító mozdulat után egy pillanatra megmerevedő formát mutat, pl.: "b". A zárrés hangok e kettő ötvözetét adják, inkább szakaszos mozdulatokból állnak.
Sokszor találunk euritmikus mozdulatokat akaratlan taglejtéseink között is. A legtöbbet használt a védekezés mozdulata, amely leginkább az "é" hangzó mozdulatképére hasonlít. Jelentése így foglalható össze: megérintett a külvilág, védekezem ellene. Mozgás közben a karok ugyanúgy a levegőt mozdítják, formálják, mint ahogyan a toldalékcső is a gégéből kiáramló levegőt formálja akadályokat gördítve elébe. Az ember nem is gondolná, hogy milyen pregnánsak ezek a levegőformák, melyek a hang kiejtésekor megjelennek. Jól látható, hogy a magánhangzókat egy erősen körülhatárolt forma hordozza, a zárhangzóknál pedig a forma épp akkor jelenik csak meg, ha a képzés utolsó mozzanatát is befejeztük. Ezeknek a hangzóknak az euritmikus mozdulatai is hasonló érzetet keltenek. Mondhatni áthatóan megjelenítik egy beszédhangzó levegőnyomatát.
Így az euritmia segítségével megkönnyíthetjük a fonematikus hallás kifejlődését is, az egyes hangok karakterjegyeinek jobb megkülönböztetését. Hiszen kiejtésben elenyésző az eltérés a hasonló alakú szavak között, a nagy mozgások mintegy felnagyítják, s a gyermek számára láthatóvá teszik ezeket a különbségeket, egy-egy szó jelentése pedig új ismeretekkel egészülhet ki, ha mozgásunkkal eljátsszuk sorban hangzóinak tartalmát és karaktereit. Összefoglaló áttekintés arra vonatkozóan, hogy a készségfejlesztés mely területein képes hatásosan közreműködni az euritmia, annak ellenére, hogy szinte kizárólag indirekt módon fejleszt:
/Részletek S. Pintye Mária: "Testből font jelbeszéd ..." c. írásából/
Ahol az euritmiáról még olvasni lehet – sajnos csak németül leginkább:
2009. november 23.
Intézménylátogatás Kaposváron, a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, EGYMI-je, Diák-és Gyermekotthonában.
Az intézményben 4 gyógypedagógiai szakterületet látnak el, a hallássérültek ellátása egész Dél-Dunántúl területéről történik. Tájékoztatást kaptunk az intézmény szerteágazó kapcsolatrendszeréről. Szó esett szakmai eseményekről: szülőkonferenciákról, és a szülőklubról is. Megtekintettük a játékkölcsönzőt, a fejlesztőszobákat. Benéztünk logopédiai osztályokba és végignéztünk egy számítógépes hallásvizsgálatot is.
2009. november 17.
Intézménylátogatás Budapesten, a Mozgásjavító Általános Iskola, EGYMI és Diákotthonban.
A 2009. novemberében átadott épületegyüttes lehetőséget ad arra, hogy újfajta életteret nyújtson a mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok számára. Az akadálymentesen megépített környezet, a speciális, korszerű épület fejlesztő termeivel, berendezéseivel, felszereltségével szolgálja a mozgáskorlátozott tanulók mindennapi fejlesztését. Céljuk: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait azért, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az integráció és az önálló életvitelre felkészültek legyenek a tanulók.
2009. november 11.
2009. október 22-én a korai fejlesztésben dolgozó, illetve érdeklődő pedagógusaink látogatást tettek a szombathelyi ARANYHÍD Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Korai Fejlesztő Központjában és Micimackó Óvodájában. A látogatás célja a korai fejlesztésben méltán –jó gyakorlatnak– számító intézmény munkájának megismerése, ötletgyűjtés, kapcsolatépítés. A látogatás után Pataky Zoltánné munkaközösség-vezető a projektnapon beszámolt tapasztalataikról.
2009. október 22.
Célja: a sajátos nevelési igényű (fogyatékkal élő) és ép gyermekek együttes sportolásának, versenyzésének biztosításával a másság megismertetése, a gyermekközösségek befogadó attitűdjének formálása, intézmények közötti széles körű együttműködések kialakítása.
A rendezvényen 200 gyermek vett részt 7-18 éves korig 14 alapfokú és középfokú intézményből a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régióból. Az intézmények között szerepeltek általános iskolák, gyógypedagógiai intézmények, szakiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok. A csapatokban tanulásban akadályozott, autizmussal élő, hallássérült, látássérült és mozgássérült tanulók is versenyeztek.
Versenyszámok:
2009. szeptember 29.
TÁMOP-3.1.6/08/2.
A képzés címe: Projekt- és változásmenedzsment alapismeretek közoktatás- fejlesztési projektekben
A képzés vezetője: Szilágyi Győző (elérhetőség: sentry@enternet.hu)
A képzés helyszíne: Megyei Művelődési Központ, Székesfehérvár III. Béla király tér 1.
Képzés időtartama: 30 óra (2009. szeptember 14-22.)
Résztvevők:
2009. szeptember 14-22.
TÁMOP – 3.1.6/08/2.
Készült: 2009. szeptember 14.
Helyszín: Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény (8000 Székesfehérvár, Szekfű Gyula u. 6.)
Tárgy: Inklúziót segítő szakmai műhely "Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás beindítása Székesfehérváron a középfokú közoktatási intézményekben"
Székesfehérvár, 2009. szeptember 14.
A 2009. májusában tartott Arany- hétfőre küldött meghívóban "Fejlesztőeszközök házi készítése" című műhelymunkára hívtuk a város, illetve a régió intézményeiben dolgozó kollégákat.
A rendezvényre több mint 50 fő érkezett.
A program bevezetőjében szó esett a különféle fejlesztési területek elméleti hátteréről: a tanulási korlátok közé tartozó tanulási zavarokról, azok típusairól, tünetcsoportjairól, a fejlesztő munka alapelveiről, a fejlesztő játékok, eszközök alkalmazásáról a tanulási– tanítási folyamatban (a fejlesztés színterei, eszközei, követelményei, céljai, csoportjai, fajtái).
Ezután a műhelymunkán elkészítendő eszközök, játékok kerültek bemutatásra: elkészítés technikája, használatuk, fejlesztőhatásuk, a játékok fokozatai, változatai, méretei kaptak említést.
6 csoportban dolgoztunk. Mindenki kedvére válogathatott, mely eszközök elkészítését próbálja ki .Így a csoportok összetétele folyamatosan változott. Az asztaloknál iskolánk pedagógusai segítették a vendégeket. Az asztalokon bemutató darabokat állítottunk ki az elkészítésükhöz szükséges alapanyagokkal, eszközökkel.
Székesfehérvár, 2009. május hava
(Támop- 3.1.6 /08/2.)
Helyszín: Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény (8000 Székesfehérvár, Szekfű Gyula u. 6.)
Tárgy: Projektindító nap
A projekt címe: "Befogadó pedagógia – befogadó társadalom" (Intézményi összefogással tudásbázis kialakítása a gyógypedagógiai szolgáltatások fejlesztése és kiterjesztése érdekében, az inkluzív nevelés megvalósításáért)
Előadó: Mile Anikó – projektmenedzser
Székesfehérvár, 2009. ápr. 6.
Iskola fenntartó
Székesfehérvári Tankerületi Központ
Cím:
8000 Székesfehérvár,
Petőfi Sándor u. 5.
Tankerületi Igazgató:
Török Szabolcs
Telefon:
+36 (22) 795-240
+36 (22) 795-241
E-mail:
szekesfehervar@kk.gov.hu
ESEMÉNYNAPTÁR
Összes Esemény >>
AKTUALITÁSOK
Jelentkezők felvételi jegyzéke 2023-24. tanév
Kérdőívek
Óvoda - Szülőknek
Iskola - Diákoknak
Iskola - Diák
Az 'Összes esemény' és a 'Fotógaléria' folyamatosan frissül!
Hírek részletesen